Omega Alfa Tervező

Gyakori kérdések és válaszok

Hogyan zajlik a gépészeti projektek megvalósítása?

Ha nincs rendelkezésre álló CAD terv az első lépés az elemzés és egy ajánlat adása.

Ha az ajánlatot elfogadja, akkor:

Amennyiben rendelkezésre áll a CAD terv

Videókon láttam, hogy a 3D nyomtatás gyors technológia, gyakorlatilag percek, vagy 1-2 óra alatt elkészül a kész termék.

Az esetek túlnyomó részében nem igaz. Vannak rövid idejű nyomtatások és a technológia fejlődésével a gyártási idők 5 év alatt 1/5-1/10-ére csökkentek. Alapvetően a térformázó szerszámokban történő nyomásos öntéshez képest ez egy eléggé időigényes gyártási technológia. A nagy sebességű felvételek ú.n. timelapse videók, amelyek a munkafolyamatot teszik látványossá, mutatják gyorsítva a termék felépülését.

3D nyomtatással csak dísztárgyak készülhetnek, funkcionális (a terhelést elviselő) alkatrészek nem?

Természetesen nem igaz. Az öntéskor az anyagrészek kohéziós kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, ez valóban nagyobb terhelhetőséget tesz lehetővé, még a 3D nyomtatásnál rétegek mentén adhéziós kötés alakul ki. Azonban növelhető a terhelhetőség az öntött alkatrész szintjére a geometria átdolgozásával és a megfelelő anyagválasztásával (lásd nyomtatóbarát terméktervezés).

Ha 3d nyomtatáskor a terméket tömören – 100%-os kitöltéssel – nyomtatjuk, akkor érjük el a legnagyobb szilárdságot.

Nem így van, mert a szilárdság elsősorban a falak számának növelésével érhető el, pl. 2 helyett 4-5 fal már tetemes szilárdságnövelést jelent. Másodsorban a kitöltés adja a merevséget, 70%-os kitöltés majdnem teljesen azt a fizikai jellemzőt adja, mint a 100% és ebben az esetben az anyagtakarékosság nem elhanyagolható.

Ha van egy mintadarabom, csak be kell 3d szkenneltetni, és „automatikusan” indul a 3d nyomatás!

Ez sajnos így nem igaz, illetve csak nagyon elenyésző esetben és főleg dísztárgyak esetén. Mindenképpen kell CAD modellt építeni, vagy javítani a szkennelt stl fájlt.

A rosszabb minőségű durva hálózású stl fájl nem okoz gondot, mert a nyomtató úgy is „kijavítja”.

Sajnos nem így van, a durva hálózás okozta geometria torzulás, pl. sokszög alakú kör keresztmetszet „megjelenik” a nyomaton, ezért fontos a jó minőségű mesh fájl.

Egy szkennelt állományból a szoftver automatikusan „készít” CAD modellt, így a visszamodellezés automatikus.

Ez csak nagyon ritkán járható út. A szkennelés lyukmentes legyen, illetve a geometria is megfelelő formájú kell hogy legyen, pl. csalihal figura vagy egyéb szabadformájú felületekkel határolt testek esetén működhet. Ez az ú.n. auto meshing parancssorozat, de itt is inkább az irányított hálózású auto mesh generálás a célszerűbb, ami már „félautomatikus” módszer. Tehát legtöbbször szükséges CAD modellt építeni a szkennelt hálóból

Miért viszonylag magas a visszamodellezés költsége?

Mert viszonylag kevesen csinálják ezt a munkafolyamatot és nagy rutin, valamint – ahogy a neve is utal rá – fordított CAD modellezési szemléletet is igényel. Továbbá mérlegelnie kell a tervezőnek, mely részek kopottak, amelyeket a megfelelő mérettel kell a CAD modellen felépíteni.

A 3D szkenner 3D CAD adatot készít.

Nem, az eredmény térben elhelyezkedő pontsokaság, amelyet a szoftver „háromszögel” le, amelynek eredményeképpen sztereolitográfia, azaz háromszögekkel reprezentált adat (stl fájl) készül.

A 3D szkenner lézerrel készíti az stl adatot.

Nem, a lézer a méréshez kell, a pontok térbeli elhelyezkedésének meghatározásához. A felületet letapogatása optikai eszközzel készül.

Miért kell a 3D szkennelt felület fehér porral vagy festékkel lefújni?

Ezt anti-reflexív spray-nek is nevezik, amely a fényes felületről történő fényvisszaverés, a „becsillogás” megakadályozása miatt történik. Hasonlóan a hagyományos fényképezéshez.